Ha belemennek a kocsidba, te hogy érzed magad?

Tegnap belementek a kocsimba hátulról, a kocsim parkolt egymagában és egy ember beletolatott. A lökhárítómnak annyi – milyen jó is az, ha van egy kocsin lökhárító, nagyra értékelem ezt az eszközt – és a hátsó szélvédő alatt is behorpadt, mert a károkozó kocsi nagyon magas volt és így az én alacsonyabb kocsimat képes volt ennyire megnyomni. A károkozó ember nagyon rendes volt rögtön elismerte a hibáját, felírtam az adatait és abban állapodtunk meg, hogy utánaérdeklődök, hogy mennyiért csinálja meg a karosszériásom, ha az túl sok akkor sárga-kék lap. Mire hazaértem egy enyhe remegés kerített hatalmába, majd elmúlt – pedig én ott sem ültem a kocsiban, hogy ennyire fizikálisan ez kijöjjön rajtam, aztán az esti színházba menetelünk előtt olyan szintű düh jött rám, hogy képes lettem volna bárkit leütni – nyilván ezt csak képzeltem, mert  nem vagyok amolyan leütögetős fajta. Aztán thetaztam, majd megnyugodtam, majd utána rá 15 percre megint eluralkodott rajtam ez a hatalmas düh érzés, de arra már nem néztem rá, mert már beértünk a színházba és kezdődött az előadás. A színdarab jól elterelte a figyelmemet. Vége a színháznak, be a kocsiba és ismét a nagy-nagy düh szállt meg….olyan fáradt voltam, hogy nem tudta már azzal foglalkozni, hogy ezen dolgozzak „csak” annyit tettem, hogy kértem a résztvevőkre FNSZ-t, a helyzetre és azt, hogy könnyen, gyorsan rendeződjön az ügy. Reggel a karosszériásom pont akkor indult volna el, mikor én odaértem így pont minden meg tudtunk gyorsan beszélni, megmondta az árat, ez már sínen volt, kb én is annyira gondoltam, amit ő mondott. Felhívtam az ember, a károkozó ember azt mondta, hogy neki ez az összeg belefér és mondta, hogy este már oda is adja. Tehát ez is sínen volt. Most már este van és nálam van a károkozás díja, plusz nagy-nagy tanúsággal lettem gazdagabb. Az ember, aki kárt okozott a kocsimban nagyon-nagyon el vont kámpicsorodva, hogy ilyen nehéz helyzetbe hozott, nagyon sajnálta. Thetaban ránéztem és valóban szíve mélyén őszintén sajnálta a tettét, még szinte be is könnyezte, hogy ilyen helyzetet okozott.  Nagyon együtt éreztem vele. Az én dühöm és haragom a múlté volt, ő meg gyakorlatilag ezen tépelődött két napig a baleset óta. Jobban ránéztem Thetaban és összeállt az egész kép az általa mondott információk segítségével. A balesetet azért okozta, mert a testvérével éppen nagy beszélgetésben voltak és vitték haza a cukrászdából az előttem megvásárolt sütijüket és szerettek volna örömet okozni a családnak az ünnephez, amit ültek. Ezt láttam Thetaban. Én meg még azon dühöngtem tegnap magamban, hogy ez az ember mennyire figyelmetlen! Pedig ez az ember nagyon is figyelmes volt a családjára és lélekben már otthon járt, ezért nem láthatta a kocsimat. Oké talán az én kocsimmal figyelmetlen volt, de amúgy ő egy nagyon is figyelmes ember. Szóval a Teremtő mindent elrendezett, neki is így jobb nem kerül rosszabb fokozatba a biztosítása és nekem is jobb, mert nem kell plusz kört futnom a biztosítóval. Mindenki nyertes-nyertes, mégha először azt is láttuk, hogy mindketten vesztesek vagyunk. Én biztos, hogy annyit még megtanultam, hogy oda nem fogok leállni többet oda a cuki elé, még akkor sem, ha szabályos, inkább távolabb, az még biztonságosabb. (Az írásom 2018. novemberi)