Hazugság és ami mögötte van

 Téma: hazugság, Uncategorized

A hazugságnak van egy nagy hátránya, méghozzá az, hogy fejben kell tartanod hozzá a valótlan állításodat.

Sok ember hazudik. Igen, ha te most az mondod, hogy „nem, én soha nem hazudtam az életem során”, akkor tévedsz, mert még valószínűleg a legszentebb emberek is hazudtak, vagy lehet, hogy inkább ők úgy fogalmaznának, hogy nem mondtak igazat.

Valaki különbséget tesz kegyes hazugság és a durva hazugság között. Pedig valójában a kegyes hazugság is hazugság. Mind a kettő vagy a kettő között lévő árnyaltak is olyan mélyen megbújó traumákból, vagy kondíciókból, tanult mintákból erednek, amit érdemes feloldani.

Szoktál olyat mondani a barátnődet, ha kérdezi, hogy milyen a süti, amit sütött, hogy „finom” – pedig neked egyáltalán nem ízlett?

Mondtál már a számodra nem tetsző kisbabára olyat, hogy milyen aranyos, és ha kérdezik, hogy ugye mennyire szép, akkor azt mondtad rá, hogy „igen”?

Hallottál már számodra nagyon buta ötletet valakitől és ha rákérdezett lelkesen arra, hogy neked mennyire tetszik, azt válaszoltad, hogy „nagyon tetszik”?

Volt már olyan történet, ahol akár szólhattál volna, de inkább meg sem szólaltál, és elhallgattad az igazságot? Tehát asszisztáltál a valótlanhoz, a hazugsághoz?

És még lehetne sorolni! Döbbenet nem? Mennyire azt hisszük, hogy mi, na mi soha nem szoktunk hazudni, pedig DE!

Ezekről mondj azt a köznyelv, hogy kegyes hazugság. Ez nem fáj! Sőt azt gondolja az ember, ha elmondanám az igazságot, az én igazságomat, akkor azzal megbántaná a másikat „nem akarom én megbántani, minek mondjam én el.” Másik tipikus: „jaj, olyan szerencsétlen, úgy örül ez a szerencsétlen egy jó szónak, inkább én sem mondom el, érezze már magát egy kicsit jobban.” További tipikus: „ohh, az én anyámnak/apának/nagyimnak/nagypapinak ezt nem szabad így elmondani mert, szívinfarktust kapna/hülyének nézne/sikertelennek gondolna/elszomorodna/kitagadna/többet nem állna szóba velem/rossz szemmel nézne rám stb.

Az összes hazugság arról szól, hogy egy másik ember mit gondol/érez, majd mit reagál az én viselkedésemre és az milyen cselekedetet vált ki abból az emberből. Ha én nagyon igénylem a szeretetet, azt, hogy a többi ember szeressen, hogy büszke legyen rá, felnézzenek rám, akkor képessé válhatok a hazugságra. Illetve, ha én mást boldoggá/nyugodttá/kiegyensúlyozottá akarok tenni valakit/valakiket, akkor szintén képessé válhatok a hazugságra.

FONTOS, ha én nem vagyok elég jó önmagam számára, úgy ahogy vagyok és állandóan kívülről kell bezsebelnem azt, hogy én jó vagyok, akkor nekem ebben erősödnöm kell. Ha erősödöm abban, hogy én magamat jónak látom, nem kell érte füllentenem, nagyot mondanom, hazudnom, akkor ritkulni fognak a hazugságaim.

FONTOS, ha én mást akarok megóvni, más boldogságáért állítok valótlanságokat, azaz nem merem vállalni az életemet úgy, ahogy van a teljes igazságában, akkor más helyett vagyok hajlandó hazugságban élni. DE a felelősség nem az övé, hogy én milyen vagyok, mert ez az én döntésem! Tehát a változtatás is az én felelősségem! Tehát nem verhetem rá a balhét, hogy „ezt én miattad csinálom/csináltam”, mert már felnőtt vagyok, az én éltemmel én gazdálkodom szabadon. Ha másért feláldozom az életemet, az is az én döntésem. Ha mégis úgy érzem, hogy miatta csinálom, akkor nekem szintén lehet egy stresszem, traumám azzal kapcsolatban, hogy nekem mindig mást kell magam előtt tartanom és én nem lehetek a saját életemben az első. Ezen is lehet változtatni, mert rövid és hosszú távon is kellemetlenséget okozhat.

A kegyes hazugság elindul gyerekkorból, amikor például a nagyi főztjére a gyerek azt mondja, hogy „fúúújjjj/de rossz/nem finom” erre kap az apjától, vagy az anyjától egy nyaklevest (ez volt régen), ebből a gyerek megtanulja, hogy inkább ilyet többet ne mondjon, mert akkor ismét jön a füles. Azaz, ha nem akar több fülest ezért, beáll a füllentők táborába (a nagyi főztjével kapcsolatban, aztán sok-sok dologgal kapcsolatban). Jobb esetben, azt mondják neki a szülei, hogy ilyet soha többet nem mondj, inkább ha az ételt kiszedi neked a nagyi, túrd jobbról-barla, mintha ennél, azért egyél belőle egy kicsi és ha kérdezi a nagyi, hogy „Drágaságom nem ízlett?”, akkor mondd azt neki, hogy „de nagyon, csak tele vagyok és nem bírok többet enni”.

Tehát a szülők gyerekkorunkban rákondicionáltak minket arra, hogy ne mondjuk meg a teljes valóságot, tehát, amit mi valójában gondolunk/érzünk/látunk/tapasztalunk, az maradjon rejtve. Valószínűleg már a szüleink szólítottak fel minket arra, hogy beindítsuk a kegyes hazugság gépezetet és ők erről nem is tudnak!! Kár őket ezért hibáztatni, nincs értelme, mert ők is ezt tanulták meg a szüleiktől!

Aztán az iskolában is megtorol minket a tanár, ha őszintén elmondjuk alsóban a véleményünket az egyik osztálytársunknak és ha ő sírva szalad az osztályfőnökhöz, hogy „csúnyát mondtak rám”, már jön is  büntetés, akár a beírás. Mivel nem akarok több beírást, az otthoni dorgálást/leszidást/verést, büntetést el akarom kerülni, így az iskolában a tanítómtól is megtanulom azt, hogy ne mondjak igazat bizonyos helyzetekben. Tehát sok-sok FELNŐTT ember megtanít minket arra gyerekként, hogy ne mondjuk meg a valóságot.

Ez a sok-sok valótlan állítás elfojtja az igazságot.

Ha valaki nagyon meg akar felelni a külvilágnak, nagyon azt szeretné, hogy szeressék, azt szeretné láttatni, hogy vele a dolgok rendben mennek, akkor füllentővé válhat.

Ha valaki gyerekként otthon azt látja, hogy egy-egy helyzet nem úgy történt, ahogy a szülei a barátaiknak elmesélik, akkor megtanuljuk ezt a mintát. A minta az, hogy nem „nem mondunk igazat”. Ha a gyerek látja, hogy anya egész nap játszik a gépen, és jön haza a férj és kérdi milyen volt a napod és elkezdi az anya mondani, hogy milyen fáradt mennyit dolgozott stb. akkor a gyerek megtanulja azt, hogy hazudni, nem a valóságot mondani az teljesen normális, ugyanis anya/ vagy  apa is ezt csinálja, akkor ez a normális. MERT, amit gyerekként látunk a szüleinktől azzal kapcsolatban nem mérlegelünk, lehet, hogy fáj nekünk, ahogy bánnak velünk, de elfogadjuk. Későbbre megtanuljuk belőle azt, hogy ez a NORMÁLIS, ez az ÉLET, VAGY azt, hogy ÉN BIZTOS NEM LESZEK OLYAN, MINT ŐK, mert amit ők csináltak az NEM NORMÁLIS! (Aki pont a minta ellen fog menni, lehet, hogy valamilyen úton módon mégis belekeveredik a mintába).

Sok-sok emberi kapcsolatot, családot dönt romba a hazugság. Ezért érdemes a mélyére látni és kiszállni a mintából. Ha te éppen gyereket nevelsz figyeld meg, hogy mit tanítasz a valósággal kapcsolatban a gyereknek. Ha valakinek az a zászlóshajós hitmondata, hogy az igazság nem kifizetődő, akkor, az úgy is lesz. Bárhányszor igazat akar majd mondani, ő akkor pórul fog járni, tehát inkább hazudik, mert neki az a biztonságos. Ezen is lehet változtatni, de ahhoz a füllentő/valóságot ferdítő embernek IGEN-t szükséges mondani a változásra és a belső munkára.

Ha valami hasonló cipőben járnál és szeretnél változtatni, mert más sok kárt okozott neked a füllentés, keress meg, várlak szeretettel!

Ha szeretnél tőlem személyes Theta Healing konzultációs időpontot kérni, akkor itt megteheted, várlak szeretettel:

https://www.ilovetheta.hu/online-theta-healing-konzultacio/

Ha szeretnél tőlem online Theta Healing konzultációs időpontot kérni, akkor kattints alább:

https://www.ilovetheta.hu/online-theta-healing-konzultacio/

Ha pedig meg szeretnéd ezt a módszer tanulni, jelentkezz be itt:

https://www.ilovetheta.hu/theta-healing-alap-tanfolyam/

Korábbi cikkek