Ez nem az én problémám?!
Sokszor hallom, amikor mások beszélgetés közben arról vallanak, hogy valami vagy egy helyzet az ő problémájuk, azaz úgy érzik, hogy ők a felelősek annak a dolognak vagy helyzetnek a megoldásáért. „Ezt nekem kell megoldani.” „Ezért csak én tudok tenni.”
Ez biztos, hogy így van?! Biztos, hogy azért a dologért én tudok tenni?!
Mostanában olyan kliensekkel hoz össze az élet, akiknek túlzott felelősségvállalásuk van mindenért és mindenkiért.
Nézzünk egy példát. Van egy sikeres nő, akinek szuperül működik a pénzteremtő képessége. Több millió forintot tud keresni vállalkozóként hetente. Éppen arra készül, hogy elváljon a férjétől. A válási szándékát már el is mondta a férjének, de nem meri még meglépni. Fizikai szinten még nem tett a válás ügyében, azaz még együtt élnek, válási papírok még nincsenek beadva.
Mivel magyarázza a nő a hezitálását, pedig arról beszél, hogy tényleg el akar válni. Azzal magyarázza, hogy akkor a férje nem fogja tudni magát eltartani, mert nagyon keveset keres és attól fél, hogy nem tudja, mi fog történni az ő férjével, ha ő nem lesz a képben. Ő volt mindig a férje eltartója. (Lehet, hogy most azt gondolod kedves olvasó, hogy lehetetlen egy szituáció, egy nő soha nem tartja el a férjét, mert a férfiak jobban keresnek. Ha ezt így gondolod, akkor neked az a hited, hogy a nők rosszabbul tudnak keresni, mint a férfiak és valószínűleg te is kevesebbet keresel a férjednél, párodnál. Ezt érdemes elengedni, hogy nagyobb bevételed legyen neked is.) Tehát a nő azon aggódik, hogy mi lesz a férjével, miből fog élni, hogy fogja eltartani magát a férje. A férfi is folyamatosan azt hajtogatja, hogy el ne váljanak, mert akkor ő vele mi lesz.
Természetesen ez ásás téma a nőnek és a férfinak is. DE, érdemes még az ásás előtt bizonyos dolgokra válaszolni. Az én problémám, ha valaki nem látja magát alkalmasnak a saját fenntartására, vagy az ő problémája? A válasz az, hogy aki nem látja saját magát alkalmasnak a saját fenntartására a megélhetésével kapcsolatban, az az ő problémája, ő a problémának a megteremtője és innentől kezdve az övé ennek a megoldásának a felelőssége is. Tehát nem az én problémám. Az egy dolog, ha én ezt magamra vállalom, mert én sem látom őt alkalmasnak, de akkor lehet, hogy beleragadok valamibe, amit már lehet, hogy a hátam mögött kellene hagyni. Annak a megoldása, hogy én őt alkalmasnak lássam, vagy hagyjam, hogy ő úgy csinálja az életét, ahogy tudja, az pedig az én felelősségem, ezen nekem kell dogozni, ezért én tudok tenni.
Néha nagyon összekeverednek a dolgok. Olyan helyzetekért, érzésekért, problémákért kezdünk felelősséget vállalni, amire nekünk semmi ráhatásunk nincs, mert nem mi vagyunk annak a gazdái. Tehát mindig vizsgáld meg azt, hogy kié a probléma, a tiéd vagy valaki másé.
Itt a nő és a férfi esetében például a nő azért tud tenni, hogy ő maga bátorrá váljon, bűntudatmentesen merje ezt a dolgot meglépni, és letegye a túlzott felelősségvállalást a „vállairól” – ha valóban el akar válni és úgy érzi, hogy már nem tud a férjével együtt élni. A férfinek pedig például az a dolga, hogy elengedje azt a hitét, hogy ő képtelen magát eltartani és azon is érdemes dolgozni, hogy lássa magát erősnek, önfenntartó, teremteni és igazán cselekedni tudó férfinak.
Természetesen a nő akkor is kiléphet a kapcsolatból, akkor is joga van továbblépni, ha a férfi továbbra is a szegény én-ben szeretné magát benntartani. A nőnek erős én-határt érdemes kiépíteni a férj problémájával kapcsolatban, hogy ne keveredjen bele és ne akarjon megmentővé válni. Ha nem lesz erős én-határa, akkor valószínűleg soha nem fog tudni elválni, kilépni a kapcsolatból.
Nagyon fontos! Csak saját magunkat tudjuk megmenteni. Mindenki a saját életében a legnagyobb szuperhős. Ezt sokan valamiért jól elfelejtettük, de ismét fel tudjuk venni a saját megmentő énünkkel a kapcsolatot, aki értünk tud cselekedni, ha akarjuk.
A nőnek még azon is érdemes elgondolkodnia:
Mi volt neki abban a jó, hogy ő az eltartó? Mit nyert vele?
Mi volt neki abban a rossz, hogy ő volt az eltartó? Mit veszített vele?
Mi az oka annak, hogy most már a váláson gondolkodik?
A nő problémája:
Nem látja a férjét alkalmasnak a megélhetésre. Félti, izgul érte. Ezért úgy érzi, hogy nem tud elválni, nem teheti, hogy elváljon. – Pl ez lesz az ásás témája, amin dolgozni tudunk
A férfi problémája:
Úgy gondolja, úgy érzi, és eddig ez volt az életében, hogy nem tud sok pénzt keresni, és úgy gondolja, hogy nem tudja eltartani magát. (Ez az ügy megoldásra vár és nem feltétlen úgy, hogy valaki őt eltartja.)
Konklúzió:
Nem ugyanaz a problémájuk. Így a nő a férfi problémáját nem tudja igazán soha megoldani. Tehát mindenki a saját ügyéért tud csak tenni.
FONTOS! Amíg valakiért, valakinek az ügyében vállalsz felelősséget, addig az ő életét is éled, pedig neked csak egy életed van. Ha ez így neked rendben van, akkor az OKé, ha ezért panaszkodsz, az is OKé, de lehet azon dolgozni, hogy elengedd a megmentő törekvéseidet és végre szabaddá válj a saját kötelékeidből.
Természetesen semmi sem kell! Mindenki úgy intézi a dolgait, ahogy tudja. De érdemes mindig egy másik nézőpontból is megvizsgálni azt az ügyet, amit 100%-ban a magunkénak gondolunk, mert lehet, hogy nem is a miénk.
Ha szeretnél új perspektívát az életed minden területére, tanuld meg a Theta Healing technikát. Nézz körbe oldalunkon, és jelentkezz. Várunk Téged is szeretettel. www.ilovetheta.hu
